Erdélyi turnéra indul kedden a magyarországi Fonó Zenekar, amely hagyományőrző vendégeivel együtt lép fel öt helyszínen. A Tanúhegyek – Az el nem feledett magyar népzene száz esztendeje című produkcióban felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, erdélyi muzsikusok és táncosok is szerepelnek.
Erdélyben is bemutatja Tanúhegyek című előadását a magyarországi Fonó Zenekar és hagyományőrző vendégeik ezen a héten: kedden Székelyudvarhelyen, szerdán Csíkszeredában, csütörtökön Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében, pénteken a Kolozs megyei Mérában, szombaton a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében lépnek fel.
A Fonó Zenekar tagjai mellett a produkció szereplői gömöri és zoboralji, kárpátaljai, vajdasági, kalotaszegi és mezőségi magyar, Nyárád menti székely, és gyimesi csángó hagyományőrző énekesek, illetve muzsikusok.
A Tanúhegyek – Az el nem feledett magyar népzene száz esztendeje című produkció arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is még mindig az élő hagyomány részét képezi – olvasható az előadás ismertetőjében. „Ezt nem csak az elszakítottság okán, hanem azért is fontos hangsúlyozni, mert széles körben elterjedt az a nézet, mely a népzenét az archívumok, vagy legfeljebb a különféle újraéltetők, újraértelmezők tartozékának tekinti.
Tanúhegyek című előadás azokat a hagyományőrző mestereinket vonultatja fel, akik még száz év elteltével is képviselik környezetük régi magyar hagyományát, az ő tudásuk révén a körülöttük már nagyrészt lemálló, elporladó örökség régi tündöklésében tárulkozik elénk”
– írták a szervezők.
A koncerten egyes Kodály- vagy Bartók-művekből, vagy akár az iskolai ének-zene tankönyvekből ismerős zenei témák is felhangzanak, többségük abban az alakváltozatban, ahogy azzal a magyar zenefolklorisztika nagy úttörői a terepen találkozhattak. A Fonó Zenekar tagjai: Navratil Andrea – ének, Gombai Tamás – hegedű, hegedűkontra, Pál István „Szalonna” – hegedű, hegedűkontra, Pusko Márton (vendégművész) – hegedű, hegedűkontra, Agócs Gergely – ének, furulyák, duda, tárogató, Kerékgyártó Gergely (vendégművész) – brácsa, ütőgardon, tamburabrácsa, Tárkány Kovács Bálint – cimbalom, Kürtösi Zsolt – bőgő, cselló.
Amint az együttes honlapján olvasható, a Fonó Zenekar Budapesten alakult 1997-ben. Tagjai Magyarország különféle régióiból, Szlovákia és Ukrajna magyarlakta területeiről származó muzsikusok, akik a népzene előadását, oktatását és kutatását hivatásszerűen művelik. Zenéjük fő profilját a magyarság, valamint a Kárpát-medence egyéb népeinek hangszeres és vokális zenei hagyománya, illetve a hiteles tolmácsolásra törekvő feldolgozások alkotják.
Január 14-től kezdődően négynapos rendezvénysorozattal emlékeznek Szatmárnémetiben a ma is használt színházépület avatásának 130. évfordulójára.
A rendezvénysorozat első napja pedig kísértetiesen hasonlít majd a korabeli átadásra: órára pontosan 130 évvel később, január 14-én 19:30 órai kezdettel a budapesti Nemzeti Színház művészei lépnek majd színpadra, ugyanúgy, ahogy annak idején is történt.
A mai Északi Színház épülete Szatmárnémeti második színházépülete. Alapkőletétele 1889. május 18-án volt. 1892. január 14-én adták át az épületet, ünnepélyes megnyitó keretében. Tervezője Voyta Adolf pápai műépítész volt, az építést Szikszay Lajos, debreceni építész vezette. A belső díszítést Spannraft Lajos és Hirsch Gyula készítették.
- a Maszol.ro portálról